HTML

Offshore.Co

A nemzetközi adótervezés a magyar vállalkozások és adózók által talán a legritkábban igénybe vett üzleti, tanácsadói szolgáltatás, amely ennek ellenére rendkívül sok lehetőség nyújt az adóterhek, illetve az "adózási költség" csökkentésére, kizárólag legális úton. A blogban az offshore és onshore cégek, adótervezési modellek és az általunk használt "eszközökkel" kapcsolatos híreket, megoldásokat, eseteket, újdonságokat szeretnénk bemutatni.

Friss topikok

Ki a tényleges tulajdonos?

2009.11.08. 15:19 Danku Tamás

Külföldi és belföldi bankszámla nyitás során a bankok minden esetben kötelesek azonosítani a cég, szervezet tényleges tulajdonosát, a hatályos pénzmosás elleni szabályok szerint. A következő évi adótörvények is tartalmazzák a tényléges tulajdonos fogalmát, de szűkebb formában, mint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megakadályozását célzó törvény.

A 2010 évi társasági és osztalékadó törvény (TAO) előírása szerint:

"tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz (az első törvény szerint huszonöt) százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;"

A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint pedig meghatározó befolyással rendelkező személynek kell tekinteni azt, aki jogosult a jogi személy tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására vagy a jogi személy többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A pénzmosás elleni törvény előírásai viszont tényleges tulajdonosnak nevezi a következő személyeket is:

  • az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak
  • az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább 25%-nak kedvezményezettje, vagy akinek az érdekében az alapítvány létrehozták, működtetik, illetve aki tagja az alapítvány kezelő szervének vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább 25%-a felett
  • az a természetes személy, aki az alapítvány képviseletében eljár

TCH Komment

Mivel a két szabály elég jelentősen eltér egymástól és a következő évi SZJA szabályokat nem rónak egyértelműen adókötelezettséget arra a magyar adóalanyra, akit a magyar vagy külföldi bank az éppen hatályos pénzmosás elleni szabályok szerint tényleges tulajdonosként azonosított. Véleményem szerint a TAO törvény említett előírásait nem lehet alkalmazni a magánalapítványokra, a trustokra és a megfelelően felépített "protected cell company"-ra sem.

Mivel a bankok nem adózás szempontjából azonosítják az offshore ügyfeleket és a magyarországi bankszámlavezetés tényéből nem következik az, hogy az adóelkerülésre vagy adócsalásra használják, véleményem szerint nem kell attól tartani, hogy az offshore cégek hazai bankszámlái felől fog érdeklődni az adóhatóság jövőre.

Egyik említett jogszabály sem említi viszont a trust intézményét. A tust nem minősül cégnek, jogi személyiséggel nem rendelkezik, illetve valószínűleg az "egyéb szervezet" megnevezés sem illik rá, amit a TAO törvény használ. Jelenleg nincs olyan hazai jogszabály amely tíltaná a trust használatát, de olyan sincs, amely elismerné azt és bírósági ítéletről vagy jogegységi határozatról sincs publikus információ.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offshoreco.blog.hu/api/trackback/id/tr921509200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.