A Bankszövetség szerint, ha a magyar adóalanyok offshore cégekben, külföldön tartott vagyonát egyszeri kedvező adótétellel haza lehetne hozni, akkor akár euro milliárdokban mérhető adóbevételhez jutna a költségvetés. A hasonló adó amnesztiáknak kevés országban volt igazán jelentős eredménye és az eddigi magyar próbálkozások sem nevezhetők sikertörténetnek.

Az ötlet maga nem új, hazánk mellett az Egyesült Királyság, Olaszország, Németország vagy Oroszország is próbálkozott így adóbevételhez jutni. Sikeresnek véleményem szerint talán csak az olasz és a német próbálkozás tekinthető. Bár egymásnak ellentmondó adatok láttak napvilágot, az olaszok legalább 60 milliárd eurót repatriáltak, bár ennek kb. 30 százaléka volt ténylegesen olasz bankokba visszautalt összeg. Az adó a bevallott összegnek az 5-7 százaléka volt, attól függően, hogy mikor vallották be. 

Németországban 2005 márciusában ért véget az utolsó adóamnesztia, de ott "baráti" 25 és 35 százalékos kulccsal kellett leadózni a külföldi számlán tartott fekete pénzeket és hozzávetőleg 1.2 milliárd euró bevételt hozott a közel 82 millió lakossal rendelkező országban. Azóta nem volt amnesztia, csak a német hatóságok orgazda tevékenységének eredményeként megszerzett banki adatoktól való félelmükben sokan bevallották titkolt vagyonukat, elkerülve a börtönt (vagy csak pénzbüntetést), de megfizetve az adót.

Oroszországban a 2006 évvégéig megkeresett adózatlan vagyont vallhatták be a magánszemélyek 13%-os adóval, 2008 első napjáig. Az adóhivatal 5-8 milliárd dollár bevételt várt, de meg kellett elégedni kb. 130 millióval - egyes források szerint még kevesebbel. Az amnesztia nem vonatkozott az adócsalásért már eljárás alatt állókra és a megtérőknek nem kellett tartaniuk a büntetőjogi felelősségre vonástól, bűnbocsátó cédulát is kaptak.

Angliában 2010. március 12.-ig lehetett bevallani az offshore számlán tartott adózatlan, de adóköteles pénzeket, az adó 10% volt, illetve 20%, ha 2007 előtti jövedelemről volt szó, mivel 2007-ben is volt egy "offshore disclosure" lehetőség. A bevallással meg - részben - lehetett úszni a büntetőjogi következményeket is.

A 2008-as magyar adóamnesztia eredménye kb. 2 millió forint adóbevétel, kéttucatnyi adóalanytól. Érdemes megemlíteni, hogy a büntetőjogi felelősség alól nem mentesített a bevallás, de az APEH állítólag ezzel nem is foglalkozott.

A magyar adóalanyok több száz milliárd forintot tarthatnak külföldi cégekben, alapítványokban vagy egyszerűen külföldi magánszámlán, de tévedés azt hinni, hogy ennek a pénznek a többsége nem itthon kerül újra befektetésre. Viszont ha már itthon van befektetve, felesleges leadózni, kivéve ha magánszemélyként akarja valaki tartani a vagyonát és nem vagyonkezelő cégben.

Ha a pénz csak a számlán hever, akkor valószínűleg a tényleges tulajdonosa tart attól, hogy felhasználja, befektesse - talán a forrása miatt - így véleményem szerint egy sima, büntetőjogi következmények alól felmentést nem adó amnesztia nem elegendő ahhoz, hogy a pénzt hazahozza az adóalany.

Az adóamnesztiától nem érdemes viszont több milliárd euró bevételt várni. Szerintem kétséges, hogy külföldön tartott magyar vagyon összege meghaladná a 5-6 milliárd eurót és ennek nagy részét le is akarják adózni itthon a tulajdonosa. Így az elérhető adóevétel valószínűleg nem lenne olyan jelentős, amely ki tudná váltani valamelyik ágazati különadót, bár javíthatna a költségvetés pillanatnyi helyzetén.