Bármely magyar vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy külföldről rendel meg terméket vagy szolgáltatást. Nem túl ritka eset. A termék/szolgáltatás értékesítője lehet olyan országban is bejegyezve, amelyet offshore helyszínként azonosítanak vagy a cég illetősége, az üzletvezetés helyszíne lehet máshol, mint ahol ténylegesen bejegyezték - nincs olyan jogszabály amely tiltaná az átlagos kereskedelmi kapcsolatot a magyar cégeknek offshore cégekkel.

Ha egy magyar vállalkozás szolgáltatást/terméket vásárol belföldi vagy külföldi cégtől, egy adóellenőrzés során teljes körűen bizonyítani kell, hogy a termék megérkezett, használatba vette, eladta, etc. illetve szolgáltatás esetén a teljesítés a megállapodás szerint megtörtént. Termékbeszerzés esetén általában ez egyszerűen bizonyítható és ellenőrizhető  is.

Szolgáltatás beszerzése esetén a teljesítés bizonyítása és az ellenőrzése is nehezebb. Ha a partnerünk magyar, akkor az adóhatóságnak könnyű a dolga, hiszen mindkét vállalkozásnál tudja ellenőrizni a bizonylatokat és a teljesítés során létrejött egyéb dokumentumokat. Ha pl. a sem a saját cégem, sem a partnerem nem tudja igazolni azt hogy ő vagy alvállalkozója végezte el a munkát, akkor komoly probléma merülhet fel. Az adóhatóság ilyen esetben nem fogadja el a számlát, adóhiányt és bírságot állíthat meg, ha rosszhiszeműséget feltételez, akkor feljelentést tesz az illetékes osztályánál.

Ha a partnerünk külföldi cég, akkor a bizonyítás terhe elsősorban a számlát befogadó magyar vállalkozást terheli, az adóhatóság legalább is a magyar cégtől szeretne a lehető legteljesebb bizonyítékot kapni a teljesítés igazolására. Ilyen esetben a magyar cégnek igazolnia kell, hogy a külföldi partnere létezett a szerződéskötés pillanatában, a szerződést aláíró személy jogosult volt az aláírásra, a külföldi cégnek volt kapacitása, engedélye, jogosultsága, szaktudása a feladat elvégzésére. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor az adóhatóság nem köteles elfogadni a számlát és következik a bírság, adóhiány, etc.

Nincs jelentősége annak, hogy hol van a székhelye, illetősége a külföldi partner cégnek, amennyiben a magyar vállalkozás nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a teljesítést, akkor az adóhatóság nem köteles elfogadni a számlát. A magyar adóhatóság megkeresheti a külföldi cég székhelye/illetősége szerint illetékes adóhatóságot és kérheti kapcsolódó vizsgálat lefolytatását. Ha ez az adóhatóság EU tagállamban vagy olyan államban van, amellyel van kettős-adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk, akkor az vizsgálatot valószínűleg lefolytatják és az eredményről tájékoztatják a magyar adóhatóságot.

A NAV 2011. évi ellenőrzési tervében szerepel az alacsony adókulcsú államokban bejegyzett vállalkozások magyar érdekeltségeinek szigorúbb ellenőrzése és ez valószínűleg az "alacsony adókulcsú országok" alatt a köznyelvben "offshore" országoknak nevezett helyszíneket értik, még ha a megfogalmazás pontatlan is.

Tehát nincs olyan jogszabály, amely tiltaná a "alacsony adókulcsú" országban vagy "offshore" helyszínen bejegyzett cég által végzett szolgáltatás megrendelését, a számla befogadását, kifizetését - viszont a magyar vállalkozás szigorúbb ellenőrzésre számíthat, ha partnerei ezekben az államokban vannak bejegyezve.