Az idei változások miatt is érdemes minél több szempontból megvizsgálni a nemzetközi adótervezésben rejlő lehetőségeinket, az egyes struktúrák létrehozásának és működtetésének előnyeit, hátrányait és költségeit.

Az adótervezési struktúra kialakítása, tervezése során el kell döntenünk, hogy mi a tényleges célunk, hogyan és mire használjuk fel azt a vagyont, amit offshore cégben, magánalapítványban vagy más entitásban halmozunk fel. Fontossági sorendet is fel kell állítanunk arról, hogy az egyes felhasználási területek közül melyiknek a nagyobb, fontosabb a szerepe a terveinkben.

Magánhasználat

Amennyiben a vagyont részben vagy egészben magáncélra, családfenntartásra, "fogyasztásra" akarjuk használni, tisztában kell lennünk az ilyen típusú jövedelmek magánszemélyként fizetendő adójával és esetleges járulékaival. A magánszemélyként  is tudjuk viszont tervezni az adónkat. Érdemes ilyen esetben megvizsgálni hogy hol és mikor éri meg adóalannyá válni olyan országban, ahol kedvezőbbek az adóterhek mint a jelenlegi lakhelyünkön.

Ha például éveken keresztül halmozzuk fel a jövedelmünket egy offshore cégben és pl. nyugdíjba vonulunk jelentős adómegtakarítást érhetünk el egyszeri vagy folyamatos jövedelemkivét esetén is az adórezidensi státuszunk megváltoztatásával, tehát ha véglegesen vagy időlegesen kiköltözünk Máltára, Ciprusra vagy pl. a Bahamákra.

Vagyonvédelem, vagyonkezelés

Ha biztonságban akarjuk tudni a befektetéseinket és a vagyonunkat nagyon sokféle megoldás közül választhatunk. A vagyonvédelem megtervezése során meg kell vizsgálnunk hogy a választott megoldás jogilag ki álltal és mennyi időn belül támadható meg, a megoldás mennyire stabil gazdasági és politikai környezetben jön létre, milyen szintű a banktitok védelme az adott helyszínen, figyelembe véve az EU Kamatadó Direktívájának és az anyaországunk szabályait is.  

A vagyonkezelésre vonatkozó végleges döntésnél figyelembe kell vennünk, hogy mennyire kell aktívan kezelni a vagyont, szükségünk van-e külsős vagyonkezelőre vagy a családtagok megoldják, hogyan"örökítjük" tovább a vagyonkezelési jogokat, véglegesen vagy időlegesen helyeztük el a kiválasztott "eszközben", hogyan és milyen adóteherrel tudjuk kivenni a vagyont, ha időlegesen helyeztük el.

Tőzsdézés

Ha kizárólag aktív tőzsdei vagy tőzsdén kívül (pl. Forex) befektetésből származik a jövedelmünk, csak akkor érdemes offshore céget vagy magánalapítványt használnunk, ha a jövedelem jelentős része nem kerül magáncélú felhasználásra, hanem újra befektetjük. Valamint, ha az elért jövedelem magánszemélyként fizetendő adóterhe többszöröse lenne az külföldi cégünk fenntartási költségeinek.

Folytatása következik... 

Az osztrák pénzügyminiszter kijelentése szerint országa fellebbentette a fátylat a banktitokról és kiadja a pénzügyi információkat a külföldi adóhatóságok megkeresésére. Azt, hogy melyek azok az esetek, amikor az adatokat ki lehet adni, az osztrák banktörvény 38. cikkelye szabályozza.

Az osztrák banktörvény szerint a pénzintézeteknek és alkalmazottaiknak az ügyfelek banki információit időkorlát nélkül meg kell őrizniük és csak a törvényben felsorolt esetekben adhatják azokat ki a kompetens hatóságoknak.

A banki információkat a pénzintézeteknek meg kell osztaniuk a hatályos jelentési kötelezettségük szerint. Ilyen például a 15 000 eurót elérő készpénz kivét és betét jelentése. 

A banktitkot fel kell oldani kompetens hatóság kérésére, az ügyfél halála esetén vagy az ügyfelet gyámság alá helyezik, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, illetve ha az ügyfél kéri a banktitok feloldását.

A 38. cikkelye szerint tehát, nem lehet egyértelműen  feloldani az ausztriai banktitkot a magyar adóhatóság kérésére egy "sima" adóellenőrzés miatt, amilyen például a vagyonosodási vagy SZJA vizsgálat. 

Az Európa Parlament egyre nagyobb nyomást akar gyakorolni a banktitok megszünetése érdekében a éritett országokra.

A parlament szerint az OECD sztenderdjei nem kielégítőek, nem elég hatékonyak az adócsalások felderítése területén. Szerintük nem elegendő a mindössze tucatnyi adózási információk cseréjéról szóló egyezmény megléte ahhoz, hogy egy adóparadicsomot együttműködő és transzparens országnak lehessen nevezni. Az EU szerint a megoldás az automatikus és többoldalú információ megosztás, ami eléggé szigorúan szabályozott a modellegyezményekben. 

Az adótitok problémában legjobban érintett Európai országok - Svájc, Ausztria, Luxemburg - már régóta az OECD Fehér listáján szerepel, mivel a jelenlegi iránymutatásokat teljes mértékben betartja, illetve teljesíti.