Ausztria és Luxembourg megvétózta az EU Liechtensteinnel az adócsalások ellen kötendő megállapodását.

A két ország pénzügyminisztere attól tart, hogy a nagyhercegséggel kötendő megállapodás miatt saját országaik fognak negatív színben feltűnni, mint pénzügyi központok. A vétó, illetve a további megbeszélések felfüggesztése az EU Svájccal, Monaco-val, Andorra-val és San Marino-val folytatott tárgyalásokat is érinti.

Az osztrák pénzügyminiszter szerint a megállapodás nem garantálja a teljes átláthatóságot és az anonim befektetési formák "kifelejtése" miatt Leichtenstein helyzeti előnyhöz juthat pl. Ausztriával szemben.

A megállapodás szerint, adózást érintő ügyekben a felek adminisztratív együttműködést folytatnak és megosztják a vonatkozó információkat. Az együttműködést nem tagadhatja meg egyik fél sem.

Egyes Európai bankokban továbbra is lehet az személyazonosító iratokban lévőtől eltérő néven vezettetni bankszámlát, illetve kizárólag számmal jelölt bankszámlát nyitni.

Az úgynevezett numbered vagy az álnéven (pseudonym) nyitott számlák teljes mértékben legálisak, mivel a bank nem tér el a kötelező ügyfél azonosítási és egyéb minősítési procedúráktól. Tehát a bank teljes mértékben tisztában van azzal, hogy kivel köt szerződést, de az ügyfél személye csak néhány kijelölt bankár által ismert.

Ezeket a számlatípusokat valamivel nehézkesebb használni, mint a hagyományos offshore bankszámlákat. A tranzakciókhoz általában szükség van még egy céges vagy magánszámlára, amelyen keresztül a bank lekönyveli a ki és befizetéseket, átutalásokat. 

A fentiek miatt a számozott vagy álnéven nyitott számlákat elsősorban akkor használják, amikor a magánszemély vagyonát más magánszemély vagy hatóság szeretné zároltatni vagy megszerezni válás, végrehajtás, adótartozás illetve bűncselekményből fakadó tartozás, vagyonelkobzás esetén.

Az említett számlatípusok maximális anonimitást biztosítanak az ügyfeleknek, mivel a számlakivonatokon és a bank belső rendszerében csak a számok vagy az álnevek jelennek meg, ahhoz harmadik fél nem tud hozzáférni.

Mindazonáltal ezek a számlatípusok használata sem ad lehetőséget a bűncselekményből származó vagyon elrejtésére. Kompetens hatóság zároltathatja ezeket a számlákat is ha felmerül az alapos gyanú hogy illegális úton jutottak a rajta lévő pénzhez. Jogerős bírósági ítélet után pedig kompetens bíróság utasíthatja a vagyonelkobzás végrehajtására a bankot. Erre volt már több példa, foglalták le és adták vissza a károsultaknak diktátorok, bűnszervezetek lopott, kizsarolt pénzét. A Yukos per során lefoglalat, svájci számlákon tartott, többszáz millió svájci frank zárolását viszont már felodották, mivel az orosz hatóságok nem tudták bizonyítani, hogy az elítéltek bűnös úton jutottak volna hozzá.

Amennyiben számozott vagy pseudonym számla nyitásával kapcsolatban keresse cégünket.

Az offshore cégek elleni harc egyik indoka a káros adóverseny, amit a nulla vagy alacsony adóterhelés gerjeszt. A adóparadicsomokban bejegyzett cégek állítólag - egy szenior szenátor, President Obama jóbarátja szerint - 100 milliárd USD adókiesését okoznak évente az Egyesült Államoknak. Magyországon az adóelkerüléssel miatti adókiesés- egy 2007. évi MNB tanulmány szerint - a GDP 7,5%-ának megfelelő összeg, amely 2008-ben kb. 2 000 milliárd forint volt. Mindkét adattal, véleménnyel lehetne vitatkozni.

Az USA adókiesését nem nehéz cáfolni, illetve megkérdőjelezni a hitelességét. A 100 milliárd USD adóösszeg a legmagasabb (35%) amerikai adókulccsal számolva, kb. 286 milliárd USD adóalapon képződik. Ha egy aránylag alacsony, de az USA-ban szokásos 5%-os tőkearányos megtérüléssel számoljuk a 286 milliárd USD éves eredményhez szükséges tőkét, akkor egy olyan nagy számot kapunk (5 715 milliárd USD), amely az USA 2008 évi becsült GDP összegének (14 260 milliárd USD) közel 40 százaléka. Nagyobb tőkearányos megtérülésnél ez a százalék alacsonyabb, de még akkor is eléggé megkérdőjelezhető. Egyes becslések szerint Svájcban összesen 2-3 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek offshore számlákon, így egyre kétségesebb, hogy az amerikai adóalanyok rendelkeznek akkora tőkével adóparadicsomokban, amely ilyen mértékű adókiesést okozhat az USA költségvetésének. 

Annak ellenére, hogy hazánk is szigorított az offshore cégek használatának szabályain, nem igazán lehet olyan tanulmányt vagy adatit fellelni, amely megbecsülné az adóparadicsomi cégek által okozott adókiesés összegét.

Az MNB 2007-ben megjelent tanulmánya az adócsalásokkal egy kalap alá veszi az adótervezést is, mint adókiesést okozó tevékenységet, de nem számszerűsíti az ebből fakadó kárt. A tanulmány a GDP 7,5%-ban határozza meg az adóelkerüléssel, adócsalással és adótervezéssel kieső ÁFA-t, valamint a munka és tőkejövedelmek adóját. Ha elfogadjuk a tanulmány állítását, akkor - általam számszerűsítve - 2008 évben kb. 612 milliárd forintnyi kárt okozott az ÁFA csalás, 1 381 milliárd forintnyi adót nem fizettek be a munkajövedelmek (fekete és szürke foglalkoztatás) és 4 milliárdnyit a tőkejövedelmek után.

Az offshore cégek Magyarországon is elsősorban a tőkejövedelmek adótervezésére használatos, ezért az általuk vélten vagy valósan okozott adókiesés nem tűnik "nemzetgazdasági jelentőségű" összegnek. Bár pontos adatok nincsenek.