Panamai szakértő kollégák véleménye szerint az egyik legnépszerűbb adóparadicsom kormánya nem tart a G20-ak szankcióitól, de nem is zárkózik el a tárgyalásoktól a OECD irányelvek alkalmazásáról.

Néhány évvel ezelőtt Panama már elutasított egy OECD memorandum aláírását, mivel úgy gondolta a vezetés hogy az OECD szűk "játékteret" kíván hagyni az akkor is adóparadicsomoknak minősített országonak és ráadásul a "játékszabályokat" is az aláírás után akarja megszabni. A megállapodás ellentétes lett volna a panamai banktitokra vonatkozó jogszabályokkal is, adózási információk cseréjére kényszerített volna az országot. 

Partnereink egyöntetű véleménye, hogy Panama nem akarja feladni az évszázados USA befolyás után kivívott függetlenségét, nem akar adózási információk cserélyéről megállapodásokat kötni és nem akar szigorítani az adózási rendszerén sem.

Az Amerikai Egyesült Államoknak megvannak ugyan a jogi eszközei, hogy akár teljesen kizárja Panamát a USD rendszeréből, kikényszerítve ezzel a változtatásokat, de kevés az esély arra, hogy az USA ezt szeretné tenni Latin-Amerika egyik legerősebb és legnagyobb bankrendszerével, mint a Panama-csatorna legnagyobb kereskedelmi partnere.

Az adóparadicsomokban bejegyzett cégek elleni lépések egyike szokott lenni az OECD tagországokban a forrásadó bevezetése a külföldieknek jutatott osztalék, kamat, jogdíj vagy megjelenési jogért fizetett összeg forrásadóval történő adóztatása. A forrásadót nem kell megfizetni vagy alacsony az összege ha olyan országban adórezidens a kedvezményezett, amellyel van kettős adóztatást elkerülő egyezménye a jövedelmet kifizető illetékessége szerinti országgal. Néhány példa a forrásadó mértékére:

Magyarországon a pénzügyminisztérium tartja karban az alacsony adókulcsú adókulcsú államok listáját, aminek a társasági adóban alkalmazható adócsökkentő tételek, a törvény szerint elszámlható költségek, az SZJA-ban pedig a külföldi cégtől származó jövedelmek adózásának minősítésében van szerepe. A lista 2003 óta változatlan, a OECD nemrég megjelent riportja után sem történt benne változás, így olyan országok is szerepelnek rajta - Jersey, Guersney, Isle os Man, Seychelles, Mauritius és US Virgin Island - amelyeket az OECD már nem tekint adóparadicsomnak.

Ezekből országokból származó osztalékot 36%-val adóznak a magánszemélyek, egyéb jövedelemként. A cégek nem vonhatják le az adóalapjuból a fenti országokból kapott osztalékot és az ellenőrzött külföldi társaság számláját is csak akkor számolhatja el a cég, ha tudja igazolni, hogy valóban a vállalkozás érdekében merült fel a költség.

A lista:

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, Cook-szigetek, Costa Rica, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland Antillák, Hong Kong, Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek (brit), Virgin-szigetek (USA)