A G20 találkozó egyik slágertémája volt az együttműködést visszautasító adóparadicsomok ellen alkalmazható szankciók bevezetésének lehetősége. A hat lehetséges szankció a következő:

• Szigorúbb bejelentési kötelezettség az adóparadicsomokat használó cégeknek és magánszemélyeknek.
• Forrásadó bevezetése az adóparadicsomban bejegyzett cégekkel kötött tranzakciókra.
• Az adóparadicsomokban  levont kamatadó beszámításának megtiltása.
• A kettős adóztatást elkerülő szabályok felülvizsgálata.
• Politikai nyomásgyakorlás az adóparadicsomokban befektető nemzetközi cégekre a befektetések felszámolása érdekében.
• Segélyek és támogatások csökkentése.  

Az OECD listán 44 olyan helyszín szerepel, amelyet a G20 adóparadicsomnak tekint. Az irányelv alapján minden olyan, az adózási információk megosztására vonatkozó irányelveket elfogadó.

TCH Komment

A bevezetendő szankciók közül az utolsó kettő, amely újdonságnak számíthat. A politikai nyomásgyakorlás multinacionális cégek befektetéseinek megszűntetés érdekében nem tűnik versenysemlegesnek, sem egyenlő bánásmódban részesítő szabálynak.

A segélyek és támogatások megvonás is érdekes kérdés. A felsorolt adóparadicsomok kis része valóban kap támogatást a fejlett országoktól, de a legtöbbnek csak néhány - közöttük több G20-on  kívüli - országgal van támogatásról szóló egyezménye. 

Az adóparadicsomok bruttó nemzeti össztermékének átlagosan 20%-a származik a pénzügyi szektorból, illetve közvetlenül az adókból. Az offshore területeken lakik a világ lakosságának 1%, akik a a világ GDP 2,3%-t termelik meg. Mivel a gazdaságukban rendkívül nagy szerepe van a pénzügyi szektornak, amennyiben meg akarnak felelni a G20-aknak, új lehetőségeket kell keresniük, amiből tudják pótolni a offshore zónák esetleges megszűntetés miatt kieső bevételeiket.

A első négy szankció már nem új keletű, de több ország egyáltalán nem vagy kis mértékben használja - mint pl. Magyarország is. Számíthatunk arra, hogy a mi adószabályaink is szigorúbban - akár forrásadóval - fogják szankcionálni az ellenőrzött külföldi társasággal, offshore cégekkel folytatott tranzakciókat - mint ahogy teszi ezt pl. Olaszország,  Franciaország, Ukrajna vagy Oroszország.

Ha a G20 országai konzekvensen fogják szankcionálni az adóparadicsomokat, akkor valószínűleg az offshore területek is engedni fognak és eleget tesznek az elvárásoknak. Fel fognak értékelődni azok a területek, amelyek már "OECD Kompatibilisek" mint Seychelles vagy Mauritius, illetve növekedni fognak az összetett "eszközök" használata, mint például a "UK LLP + Seychelles IBC" vagy a "Ciprusi LTD + Offshore IBC". Ezek a megoldások drágábbak, több odafigyelést igényelnek, de az adómentesség vagy alacsony effektív adókulcs továbbra is megoldható lesz a segítségükkel.

2009. Április 16.
I. Danku Tamás, ügyvezető, Grand Consulting / TCH
-  Adótervezés, adóoptimalizálás offshore konstrukciókkal.
II. Gáspár Gábor és Kutas Gábor:
- Magyar és a nemzetközi indexek technikai elemzése.

Tegnap az OECD megjelentetett egy riportot, amelyben felsorolta a nemzetközi adózási sztenderdeket alkalmazó országokat, a sztenderdek bevezetésére ígéretet tevő adóparadicsomokat és azokat az "pénzügyi centrumokat", amelyek nem kérnek belőlük.

A közlemény tartalmazza az OECD jövőre vonatkozó terveit is:

1. A sztenderdek gyors és hatékony bevezettetése.

2. Az adózási információk megosztására vonatkozó egyezmények (TIEAs) tárgyalásainak felgyorsítása.

3. Az OECD hatáskörének és feladatainak kiszélesítése.

TCH Komment

A közétett listán a adózási irányelveket alkalmazó országok között szerepelnek - Magyarország mellett - olyan offshore pénzügyi központok, mint Mauritius, Seychelles, Barbados, Guernsey, Jersey, Man-szigetek, UAE, amely valószínűleg növelni fogja a népszerűségüket az adótervezők körében.

Együttműködő, de az irányelvek alkalmazásában eredményeket el nem ért országok között szerepel szinte az összes többi adóparadicsom, amely véleményem szerint mutatja a folyamat bonyolultságát és az valamennyire az OECD erejét is. Az lista ezen részében szereplő British Overseas Territories járnak élen az adóegyezmények tető alá hozásában, néhány országnak 8 éve nincs egy sem.

Pellengérre állítja a lista Costa Ricát, Malaysiát, Fülöp-szigeteket és Uruguay-t, mivel adóegyezményeket sem kötöttek és az irányelvek mellett sem kötelezték el magukat. Érdekessé teszi ezt a minősítést az, hogy az utóbbi három országgal hazánknak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, viszont az adózási információk megosztásáról szóló nincs.

Az OECD riport véleményem szerint csupán egy statisztikának tekinthető, amely nem változtat lényegesen az offshore pénzügyi központok megítélésén, sőt néhánynak növeli a vonzerejét.