Szegény magyar adóalanynak bárhonnan származik a jövedelme, adóznia kell utána. A fizetendő adók mértéke jövedelem típusonként változik.

A külföldről származó jövedelmek legnagyobb része kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség lehet véleményem szerint. Ezek a jövedelmek - ha nem ellenőrzött külföldi társaságtól származnak - akkor 16 százalékos SZJA kulccsal adóznak, de az osztalék és az árfolyamnyereség után 14 százalék EHO, amely maximális összege 450 000 forint évente.

Ha külföldi, Magyarországon le nem telepedett céggel kötött munka vagy megbízási szerződés alapján szerez valaki jövedelmet, akkor minden olyan adó és járulék fizetésere a magyar adózó köteles, amit egyébként a munkáltatójának kellene levonnia és megfizetnie. Tehát a magyar adóalanynak kell megfizetni a 28,5 százalék munkáltatói adókat, a 16 százalékos SZJA-t és a munkavállalót terhelő levonásokat is. Ilyen jövedelem lehet a különböző ajánlói, internetes reklám vagy MLM rendszerekből kapott jutalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott kamat, árfolyamnyereség vagy a kifizetett és a fel nem osztott osztalék is.   

Írországban mindössze 12,5% százalék a társasági adó kulcsa az aktív forrású jövedelmekre. Nem csak az alacsony adókulcs, de a viszonylag barátságos szabályozói környezet és az 56 országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezménye miatt is hatékonyan használható adótervezésre az Írországban bejegyzett vállalkozás.

Az ír cégek egyik leggyakoribb felhasználási területe a ügynöki tevékenység. Az ír cég ügynökként vesz részt egy kereskedelmi ügyletben, az EU-n kívüli partner nevében beszedi az EU-n belüli partnerektől a áru vagy szolgáltatás ellenértékét, majd 95-99 százalékát továbbítja forrásadó levonása nélkül az EU-n kívüli, alacsony adókulcsú országban bejegyzett partnerének.

Holding megoldásként elsősorban akkor célszerű egy ír céget használni, ha osztalékot nem kap a vállalkozás, hanem árfolyamnyereséget realizál a leányvállalatok eladásán. Az árfolyamnyereség adómentes, ha a részesedés mértéke eléri az 5 százalékot és az elidegenítést megelőző 24 hónapban legalább 12 hónapig az ír holding volt a részesedések tulajdonosa. Bizonyos körülmények között az osztalék adómentessége is megoldható, de az általános adókulcs az osztalékhoz hasonló passzív jövedelmekre 25% százalék.

Az EU-ban Holland és Magyarország mellett Írország is a szellemi termékek hasznosításának egyik központja. Több multinacionális cég használ az ügynök céghez hasonló megoldást, de két ír céggel összeállítva. Ez a struktúra egy aktív és rezidens ír cégből és nem-rezidens ír cégből (ami a szellemi termék jogait tartja) épül fel, amelyben a nem-rezidens tényleges üzletvezetése valamelyik adóparadicsomban - általában Bermuda vagy Kajmán-szigetek történik, így nem alanya az ír adóknak sem. Az aktív cégnek ladja használatba a nem-rezidens holding a szellemi termékeket és az aktív cég a bevétele 95-99 százalékát továbbítja jogdíjként a Bermudán vagy Kajmánon adóalany ír szellemi termék holdingnak, aki adómentesen működik.

Ez a megoldás akkor alkalmazható kockázat mentesen, ha a cégek közötti transzferárakat úgy határozzák meg, hogy azt az illetékes adóhatóságok elfogadják. A Google-nak a transzferárak elfogadtatása 3 évébe került az USA-ban, de azóta dollárban is milliárdokat takarít meg ezzel a konstrukcióval. Nem véletlen hogy a Facebook is hasonló struktúra felállításán dolgozik.     

Az egyik, ha nem a legnépszerűbb IBC helyszínen, tavaly decemberben megtörtént a százezredik Seychelles-i cég bejegyzés is. Ezzel majdnem egy időben két, az IBC-kre vonatkozó aránylag szigorú szabályt vezettek be.

Ezután az új alapítású és a régi cégeknek is be kell jelenteniük az iratőrzésük helyét a helyi ügynöknek. Ha az ügynök nem tartja nyilván ezt az adatot, akkor komoly összegű büntetésre számíthat a SIBA-tól, a helyi felügyelettől.

Nem lehet a jövőben bemutatóra szóló részvényekkel IBC-t alapítani és a régi cégek bemutatóra szóló részvényeit is át kell konvertálni.