HTML

Offshore.Co

A nemzetközi adótervezés a magyar vállalkozások és adózók által talán a legritkábban igénybe vett üzleti, tanácsadói szolgáltatás, amely ennek ellenére rendkívül sok lehetőség nyújt az adóterhek, illetve az "adózási költség" csökkentésére, kizárólag legális úton. A blogban az offshore és onshore cégek, adótervezési modellek és az általunk használt "eszközökkel" kapcsolatos híreket, megoldásokat, eseteket, újdonságokat szeretnénk bemutatni.

Friss topikok

Az EU Kamatadó Direktívájának várható változásai

2009.12.03. 22:34 Danku Tamás

Főleg a német kormány erősködésének hála, az EU Savings Tax Directive (ESTD) valószínűleg kibővül olyan előírásokkal, amely miatt a magánalapítványok és trustokon keresztül kapott kamatból valamint a befektetéshez kötött életbiztosításból származó bevételekből is kamatadót vonnak le, mintha az a kedvezményezett magánszemély közvetlenül kapta volna.

A szigorítást a német kormány talán a Liechtenstein-i balhé miatt erőltetett nagyon és hangoztatta, hogy legalább 30 milliárd EUR kárt okoz az adóelkerülés Németországnak. Ahogy a jelenleg 20, majd másfél év múlva 35 százalékosra növekedő, magánszemélyektől levont forrásadó sem hoz túl nagy bevételt az EU tagállamainak, az sem várható, hogy a trustokat és a magánalapítványokat érintő új szabály jelentős bevételt termel majd.

A jelenleg hatályos direktíva elfogadás 15 évet vett igénybe, a módosítás viszont aránylag gyorsan megtörténhet.

A módosító javaslat tehát csak a kamat és meghatározott életbiztosításból származó jövedelmekre vonatkozik és jelen állapot szerint nem vonatkozik az osztalékra, árfolyamnyereségre, jogdíjra - azokra a passzív jövedelmekre amelyek általában a magánalapítványok és a trustok bevételét képezik.

A magyar adószabályokban ezeket a jövedelmeket nem így adóztatják, így ha egy magyar állampolgár trustja vagy magánalapítványa, nem EU tagállamban, illetve az ESTD-t végrehajtó, elfogadó országban kap kamatot vagy befektetéshez kötött életbiztosításból, akkor nem kell utána a kamatadót fizetnie.

Szólj hozzá!

Private Trustee Company

2009.11.30. 20:52 Danku Tamás

A "trust + külsős trustee" megoldástól idegenkedőknek lehet megoldás a családi vagy személyes vagyon kezelésére létrehozott trustok saját trustee cég, private trustee company-val (PTC) történő kezelése, működtetése.

A legtöbb országban, ahol létre lehet hozni trustot, PTC is lehet a trustee, nem csak egy speciális engedéllyel rendelkező vállalkozás. A PTC általában maximum 3-6 trustnál tölthet be trustee pozíciót, ennél több megbízás estén engedélyeztetni kell a tevékenységét.

A PTC-t létrehozhatja a trust settlor-ja is, ezért a vagyon nem kerül ki az eredeti tulajdonos közvetlen felügyelete alól. PTC-t alkalmazhatunk akkor is, ha egy engedéllyel rendelkező trustee nem vállaja el a trustunk menedzsmentjét. Ez akkor fordulhat elő például, ha a settlor által elvárt befektetési politika túl kockázatos és a trustee nem akar felelősséget vállani érte.

A PTC+trust nem tartozik az olcsó megoldások közé, mivel két entitást kell létrehozni és adminisztrálni. 

A privát trustee cégekre a legtöbb országban ugyan az a szigorú titoktartási kötelezettség vonatkoznak mint az engedéllyel rendelkező trusteekra. A trust kedvezményezettjeinek és settlorjának adatait csak kompetens bíróság vagy hatóság határozata alapján adható ki harmadik személynek.    

Szólj hozzá!

Szlovák cégek magyarországi adókötelezettsége

2009.11.23. 18:18 Danku Tamás

Sok magyar vállalkozó alapít Szlovákiában céget az alacsonyabb adóteher miatt és használják azokat szabálytalanul, bár nem is tudnak arról, hogy a külföldi cég magyarországi tevékenysége itt is adóköteles lehet és nem a bejegyzés helyszínén.

A hatályos társaságiadó törvény előírásai alapján telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azokat a külföldi cégeket is, amelyeknek az üzletvezetésének helye Magyarország. Az üzletvezetés helye pedig az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett.

A fentiekből az következik, hogy egy Magyarországi állandó lakhellyel rendelkező személy által, Magyarországról irányított, de Szlovákiában bejegyzett vállalkozásnak itt telephelye keletkezik és a telephelyéhez rendelhető bevételei után itt (is) kell adót fizetnie.

Ha például egy tanácsadó Szlovákiában bejegyzett cége magyar partnereknek ad tanácsot és ezt Magyarországról teszi, akkor elvben nem adhat ki ÁFA mentes számlát, be kell jelentkeznie a magyar adóhatósághoz és be kell jegyeztetnie a magyar telephelyét is. A bevételeit a külföldi adózókra vonatkozó hatályos szabályok szerint számolhatja el, semmivel sem kedvezőbb feltételekkel, mint egy hagyományos magyar cég.

Eddig nem lehetett azt tapasztalni, hogy a magyar adóhatóság különösebben vizsgálta volna a magyar cégeknél található szlovák számlák teljesítésének és a külföldi cégek üzletvezetésének körülményeit, de a törvényi lehetősége megvan rá.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása