A Cipruson alapított, de ott nem adórezidens cégeknek nem kell adót fizetniük Cipruson, ha nem származik helyi forrásból bevételük és alkalmazhatóak nemzetközi kereskedelemre is.

A Cipruson alapított cég akkor lesz adórezidens, ha az üzletvezetés helye nem Ciprus, az igazgatóinak többsége nem Ciprusi illetőségű és a igazgató tanácsi üléseket sem Cipruson tartják. Amíg a cégnek nincs állandó jelenléte (permanent establishment) a szigetországban, addig nem kell adótfizetnie, kivéve, ha van helyi forrású bevétele pl. ingatlan értékesítéséből vagy bérbeadásából.

A nem-rezidens cég nem használhatja ki Ciprus kettős-adóztatást elkerülő egyezményrendszerét, de kamat, árfolyamnyereség,osztalék és kereskedelmi bevétele is adómentes.

A cégforma adminisztrációs kötelezettsége nem különbözik a megszokottól, könyvelési és könyvvizsgálati kötelezettsége is van. A nem-rezindes Ciprusi részvénytársaság is lehet ÁFA alapny, kaphat az Európai ügyletekhez szükséges adószámot is.

Körültekintően kell eljárni a cégvezetés kialakításánál és névleges igazgatók kiválasztásánál, mivel pl. Magyarországon is telephelyet keletkeztet az a tény, ha a külföldi cég igazgatói innen irányítják a vállalkozásukat. Ezért olyan helyszínre kell helyezni a cégvezetést, ahol a névleges igazgatók tevékenysége nem keletkeztet telephelyet, nem jár együtt adókötelezettséggel.

Jövőre 30%-os forrásadót kell fizetni a magyar vállalkozásoknak egyes külföldön bejegyzett szervezeteknek utalt jogdíjak után. A társasági adótörvény szerint az üzleti titok használatáért fizetett összeg is jogdíjnak minősül.

Az üzleti titok fogalmát a PTK szabályozza, eléggé általánosan. Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.

TCH Példa

A nem szabadalmaztatott, a szerzői jog védelme alá nem tartozó immateriális jószág hasznosítása például általában a franchise használata. Amennyiben a franchise-t a szerződő felek nem minősítik üzleti titoknak, illetve erre nem utalnak a szerződéseikben és nem a magyar jogszabályokat kötik ki irányadóaknak, akkor véleményünk szerint a franchise használatáért fizetett "bérleti díj" nem alapja a 30 százalékos forrásadónak.

Külföldi és belföldi bankszámla nyitás során a bankok minden esetben kötelesek azonosítani a cég, szervezet tényleges tulajdonosát, a hatályos pénzmosás elleni szabályok szerint. A következő évi adótörvények is tartalmazzák a tényléges tulajdonos fogalmát, de szűkebb formában, mint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megakadályozását célzó törvény.

A 2010 évi társasági és osztalékadó törvény (TAO) előírása szerint:

"tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz (az első törvény szerint huszonöt) százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;"

A Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint pedig meghatározó befolyással rendelkező személynek kell tekinteni azt, aki jogosult a jogi személy tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására vagy a jogi személy többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A pénzmosás elleni törvény előírásai viszont tényleges tulajdonosnak nevezi a következő személyeket is:

• az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak
• az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább 25%-nak kedvezményezettje, vagy akinek az érdekében az alapítvány létrehozták, működtetik, illetve aki tagja az alapítvány kezelő szervének vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább 25%-a felett
• az a természetes személy, aki az alapítvány képviseletében eljár

TCH Komment

Mivel a két szabály elég jelentősen eltér egymástól és a következő évi SZJA szabályokat nem rónak egyértelműen adókötelezettséget arra a magyar adóalanyra, akit a magyar vagy külföldi bank az éppen hatályos pénzmosás elleni szabályok szerint tényleges tulajdonosként azonosított. Véleményem szerint a TAO törvény említett előírásait nem lehet alkalmazni a magánalapítványokra, a trustokra és a megfelelően felépített "protected cell company"-ra sem.

Mivel a bankok nem adózás szempontjából azonosítják az offshore ügyfeleket és a magyarországi bankszámlavezetés tényéből nem következik az, hogy az adóelkerülésre vagy adócsalásra használják, véleményem szerint nem kell attól tartani, hogy az offshore cégek hazai bankszámlái felől fog érdeklődni az adóhatóság jövőre.

Egyik említett jogszabály sem említi viszont a trust intézményét. A tust nem minősül cégnek, jogi személyiséggel nem rendelkezik, illetve valószínűleg az "egyéb szervezet" megnevezés sem illik rá, amit a TAO törvény használ. Jelenleg nincs olyan hazai jogszabály amely tíltaná a trust használatát, de olyan sincs, amely elismerné azt és bírósági ítéletről vagy jogegységi határozatról sincs publikus információ.