Az új adótörvény javaslat szerint a magánszemélyek adóalapjába bele kell vonni az  általuk tulajdonsolt ellenőrzött külföldi társaságok felosztott eredményét is, különböző feltételekkel. Ez a szabály véleményem szerint nem alkalmazható az magánalapítványokra, ezért ez a hazánkban kevéssé ismert forma hatékony megoldást nyújt ha kizárólag vagyonkezelésre használtuk az offshore céget.

A magánalapítvány régóta létező adótervezési eszköz. Európában először Liechtensteinben lehetett létrehozni családi és "rokoni" magánalapítványokat, majd Ausztria és Svájc is létrehozta ezt a speciális jogi személyt. Az adóparadicsomoknak nevezett országok közül Panama 1995-ben alkotta meg Liechtensteini mintára a saját alapítványi törvényét, majd St. Kitts és a Bahamák is hatályba léptetett hasonló törvényeket. Beliz és Dominika is tervezi hasonló szabályozás  bevezetését és 2009 közepétől Jersey-n is be lehet majd jegyezni magánalapítványokat.

A magánalapítványok sajátossága, hogy nincs tulajdonosuk, nincsenek részvényeseik, kizárólag kedvezményezetteket lehet az alapító okiratban vagy végrendeletben megnevezni. A vezetését általában kuratórium látja el, akiket a választott védnök ellenőríz és hívhat vissza.

Bővebben a Panama magánalapítványokról. 

A sajtóban nap mint nap offshore cégek neveznek Cipruson alapított részvénytársaságokat a rendkívül tájékoztott magyar újságírók, annak ellenére, hogy a cégek szinte biztosan helyi adóalanyok, aminek a helyi működés a feltétele.

Az offshore cég - a Wikipedia szerint - olyan cég amit offshore pénzügyi centrumban alapítottak, vagy non-resident vállalkozás. Az offshore pénzügyi centrumokat jól ismerjük, a nem-rezidens fogalma viszont ismeretlen a legtöbb magyar adóalany fülének.

Nem-rezidens cégeknek nevezzük azokat a vállalkozásokat, amelyek üzletvezetésének helye nem abban az országban van, ahol bejegyezte a céget a helyi bíróság vagy más illetékes hatóság. Ilyen céget bárhol létre lehet hozni, a legtöbbet az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Államokban alapítják és szinte mindegyiknek a kiváló adóoptimalizálási megoldás és a magas presztizs az indoka. Ezek a cégek - kivéve pl. a USA-ban bejegyzett LLC-t -  transzparansen működnek, mivel könyvelési, esetenként könyvvizsgálati kötelezettségük van és tulajdonosi szerkezetük is publikus sok országban.

Ezzel szemben a ciprusi vállalkozás csak akkor részesül a helyi adószabályok nyújtotta előnyökből, ha az üzletvezetés helye cipruson van. A helyi adóhatóság a cég nyilvántartásba vételekor megvizsgálja a cég vezetésének körülményeit és ha azt tapasztalja, hogy az igazgató(ság) nem Cipruson működik, akkor nem tekintik rezidens cégnek és így nem alkalmazhatja a rezidensekre vonatkozó kedvező adótörvényeket és a kettős-adóztatást elkerülő egyezményeket sem.

A fentiekből következik, hogy a ciprusi offshore létezik ugyan, de ebben az aspektusban létezik angol, amerikai vagy ír offshore is, csakhogy a ciprusi offshore (nem-rezidnes) cég használata értelmetlen lenne pl. azokhoz a tranzakciókhoz, amiket jelenleg előszerettel emleget a sajtó. 

Az elmúlt héten benyújtott törvényjavaslat több olyan szigorítást és új előírást tartalmaz, amely megnehezíti az offshore cégekkel történő adóoptimalizálást ugyan, de nem teszi lehetetlenné.

Az új szabályokkal részletesen az elfogadása után foglalkozom majd a blogon. A szigorítások nem lehetetlenítik el az offshore cégek használatát, de 2010-től körültekintőbben kell eljárnunk a nemzetközi adótervezési struktúrák Magyarországi használata esetén.

A javaslat jelentős, eddig más országban nem alkalmazott előírást nem igazán tartalmaz, ezért továbbra is sok megoldás létezik a fizetendő adók csökkentésére.