A törvényjavaslat szerint adótörvények egyik új előírása lesz a 30%-os forrásadó levonása az adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek fizetett jogdíjakból. Ez a szabály sok magas adókulcsú országban régóta létezik, így az elkerülése is megoldott.

A szellemi termékek eladás, hasznosítása után kapott jogdíjakat 30%-os forrásadó fogja súlytani, ha azokat adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek utalják a magyar vállalkozások. A forrásadó elkerülésére megoldás a jogdíj ügynökök szolgáltatásainak használata.

Jogdíj ügynököket általában olyan országokban jegyeznek be, amelyeknek jelentős számú kettős adóztatás-t elkerülő egyezménye van, amelyek lehetővé teszik a jogdíjak forrásadó nélküli beszedését és továbbutalását. A royalty agent voltaképpen a szellemi terméket közvetíti, adja tovább, un. sub-licensor minőségben, így nincs tulajdonjoga a szellemi termék - megjelenési jog,  know-how, licensz, etc. - felett.

Az ügynökök a szellemi termék hasznosításából származó bevétel 2-5%-t tartják meg és a többit továbbítják a jogdíj kedvezményezettjének. Az "agent" árrése tartalmazza a fizetendő adókat is, mivel ezek a cégek adórezidens, a helyi szabályok szerint transzparens vállalkozások.

A leggyakrabban alkalmazott helyszínek Írország és Anglia, mivel sok kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel és a tevékenységnek megfelelő szabályozással rendelkeznek, de Ciprus és Magyarország is megfelelő helyszín. (Illetve Mo. csak az évvégéig megfelelő.)

A jogdíj ügynök cégek mindig független vállalkozások, praktikusan nem kapcsolt vállalkozásai a szellemi termékek tulajdonosainak, aminek oka elsősorban a szigorú transzferár szabályozás.

A royalty agent kiválasztásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a kifizető és az ügynök országában milyen jogszabályok vonatkoznak az adott jogdíjakra. Ha angol jogdíj ügynököt választunk, akkor csak nem-angol forrású bevételeket lehet forrásadó mentesen offshore cégeknek vagy magánalapítványoknak továbbutalni.

Az Egyesült Királyságban 2002 óta van hatályban olyan szabályozás a hazánkban bejelentett részesedéseknek hívott ügyletekre, amely lehetővé teszi a helyi adórezindes cégek un. holdingként történő, adózás szempontjából rendkívűl hatékony használatát.

 Az eltelt közel hét év alatt a UK lett egyik fő helyszín az úgynevezett "shareholding" cégek létrehozására. Ezeke a vállalkozások szinte kizárólag csak részvényeket tartanak, amelyeket 1-5 éves távlatban értékesítenek.

A UK Holding cégeknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük, könyvelést kell vezetniük és bizonyos feltételek mellett könyvvizsgálatra is kötelezettek.

A befektetéseiket az általános 28%-os kulcs helyett adómentesen értékesíthetik holdingok, amennyiben a  befektető cég - a magyar szabályozáshoz hasonlóan - legalább 12 hónapig tartotta az eladott részvényeket, részesedéseket.

Az adómentesség további feltétele, hogy a befektető cég legalább 10%-ot tulajdonoljon a másik vállalkozásban és a másik vállakozás aktív bevételekkel rendelkezzen (kereskedelem, szolgáltatás, etc.).

Mivel a UK International Holding Company adórezidens az Egyesült Királyságban, ki tudja használni kettős-adóztatást elekrül egyezmények rendszerét. Jelenleg az adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozásoknak fizetett osztalékból sem kell levonni forrásadót a UK IHC által fizetett osztalékból.

Egy példa a létrehozható struktúrára, amiből adómentesen értékesíthetjük a magyar leánycéget:

Az OECD közölte, hogy Liechtenstein, Andorra és Monaco is lekerült az együttműködést megtagadó adóparadicsomok listájáról.

A döntés indoka az hogy az OECD Pénzügyi Bizottsága látja az fent iországok "politikai elkötelezettségét" az OECD iránymutatások alkalmazására, ezért átkerültek a szürke listára.

Jelenleg egyik említett államnak sincs tucatnyi adózási információk megosztására vonatkozó egyezménye, ezért a fehér listára nem kerülhetnek fel. Liechtenstein az első negyedévben kötött TIEA-t az USA-val és tárgyalásokat kezdett az Egyesült Királysággal is a témában.