Angol közgazdászok (az Institute of Economic Affairs szervezete) kiakadtak az angol kormányzat adóparadicsom ellenes magatartására és védelmükbe vették őket, élükön a Kajmán-szigetekkel.

A IEA kiáll az adóparadicsomok mellett és egyértelműen a elégtelen kormányzást és a rossz törvényeket tartja a pénzügyi válság forrásának. Ezért szerintük semmilyen komoly lépést nem kell tenni a származtatott alapok (hedge fund), a short ügyletek, az offshore bankok és az adóparadicsomok ellen.

Az Kajmán-szigeteki pénzügyi felügyelet üdvözölte a nyilatkozatot és hozzátette: Obama elnöknek jobban kellene figyelni Delaware államra, ahonna az alelnöke is érkezett, mivel a CT Corporation székhelyén összesen 217 000 cég van bejegyzve, ami többszöröse az általa a világ legnagyobb adócsalásaként emlegetett Kajmán-szigeteki ügyvédi irodában bejegyzett cégek száma (kb. 13 000). A CT Corp. egyébként a Wolter Kluwer csoport tulajdona, amely a magyarországi Complex CD Jogtár kiadóját is magáénak mondhatja.

A törvényjavaslat szerint adótörvények egyik új előírása lesz a 30%-os forrásadó levonása az (általánosságban) adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek fizetett kamatokból. Az új szabályra és a régóta létező alultőkésítettségi előírásokra megoldás a pénzintézetektől kapott, tőkénkkel fedezett kölcsön.

A külföldi szervezetnek fizetett kamat 2010-től valószínűleg 30%-os adóval lesz terhelve. Erre a problémára megoldás a külföldi bankoknál széles körben elérhető termék a "back to back loan". Az offshore cég vagy magánalapítvány a banknál elhelyezett betétje szolgál fedezetül a bárkinek nyújtható hitelre. A bank leköti a betétet az ügyfél által igényelt időszakra és kamatot fizet utána. Ezzel egy időben a betét 50-90%-t kölcsön adja az ügyfél által megjelölt jogi vagy magánszemélynek, akitől kamatot kap.

Példa

A betét és a hitelkamat különbözete 1% vagy az alatt szokott lenni, így például ha 7%-on kötünk le 100 millió forintot és 90 milliót kap a magyar vállalkozásunk 8%-os kamaton, akkor a kapott kamat egy év után 7 millió forint lesz, a magyar cég által fizetett hitelkamat összege 7.2 millió forint, amit levon az adóalapjából is. Az magyar cég effektív kamatköltsége a fizetett kamat 80%-a, vagyis 5.76 millió forint.

Alultőkésítettség

A fenti megoldás a hatályos alultőkésítettségi szabályokra is megoldást jelent. A társasági adótörvény szerint, ha a cég hitelállománya meghaladja a saját tőke háromszorosát, akkor a nem pénzintézettnek fizetett kamatokat csak részben lehet elszámolni. Ez a szabály egyértelműen a tagi kölcsönök visszaszorítását szeretné elérni, a jegyzett tőke ellenében. Ha a kölcsönt viszont "back to back loan" formájában egy külföldi vagy akár magyar banktól kapja a magyar vállalkozás, akkor ezt a szabályt nem lehet alkalmazni.

Adózási információk cseréjéről szóló egyezmények (TIEA) megkötésére is kényszeríti az OECD és a G20 az adóparadicsomokat ahhoz, hogy ne alkalmazzanak velük szemben gazdasági, politikai szankciókat és lekerüljenek a szürkelistáról.

Egyre több adóparadicsom rendelkezik az OECD által elvárt számú (12) adóegyezménnyel, amely lehetővé teszi az adózási információk megosztását a szerződő felek között.

Az egyezményes országoknak  joguk van a személyes adatok védelme érdekében alkalmazott szigorú szabályokat követve tájékoztatást kérni az adóalanyuk másik szerződő országban található adózási információiról.  Az adóhatóságoknak nincs joguk szemezgetni az adóalanyaik adataiban.

Az adózási adatokat kérő országnak a következőket kell tisztáznia a kérelmében:

• a magánszemély vagy vállalkozás pontos megnevezése
• a megkeresés pontos ok: bűncselekmény elkövetése vagy polgári jogi ügy
• az érintett időszak
• a kérelmezett adatok típusa
• a keresett adózási információ felhasználásnak célja
• az ok, amiért azt gondolja a kérelmező, hogy a másik fél releváns információval rendelkezik
• miért gondolja a kérelmező, hogy a másik ország rendelkezik a kért adatokkal
• a neve és a címe annak a személynek, aki a kért információkkal vélhetően rendelkezik
• hogy a kérelmező ország minden tőle telhető lépést megtett a kért adatok beszerzésére, saját illetékességi területén.   

Amennyiben a kérelmező ország nem követi a fenti szabályokat, a kérelmet meg kell tagadnia a másik félnek. A megszerzett, átadott adatokat kizárólag az adótörvények végrehajtására (ellenőrzés, etc.) lehet felhasználni és titkosan kell kezelni. Nem lehet azokat kiadni más országoknak az adatokat biztosító hatóság írásos engedélye nélkül.

A szigorú szabályok ellenére a "hightax" országok valószínűleg erőltetni fogják az adóparadicsomokat az adatok feltétel nélküli átadására.

Hazánknak jelenleg nincs TIE egyezménye egyetlen adóparadicsommal sem, de ha egy másik pl. EU tagországnak van, akkor engedély alapján az adat megosztható, valamint a kettős adóztatást elkerülő egyezmények lehetővé tesznek bizonyos adatcserét.

A hatályos adózási információk cseréjére vonatkozó egyezmények az OECD honlapján. 

OECD Progress Report - a fehér, szürke és "egyéb" listák legutolsó verzói